Goyomatsu bonsai és beépített kusamono? Kettő az egyben!

Goyomatsu bonsai és beépített kusamono?  Kettő az egyben! Ennek a posztnak a címe majdnem vicc. De csak majdnem, mert esztétikai szempontokat figyelembe véve ez a cím inkább egy gondolat mint egy egyszerű strófa. Ha az ishitsuki bonsai stílusra gondolunk természetes, hogy kiemelt szerepet játszik a látványban a bonsai mellett a kő - amire a bonsait ültetik. De van itt még valami ami ebben az esetben a kövön van - ami miatt ez a fő motívum rejtve van. Ez pedig a hegységet szimbolizáló kővön élő aljnövényzet. Ennek a kompozíciónak ez az eleme olyan erőteljesen van jelen, hogy okafogyottá teszi a kusamono használatát / megjelenítését. Ráadásul a fenyővel ellentétben képes megjeleníteni az évszakot így egyszerre van jelen a múlandóság és az állandóság.

Goyomatsu amihez nem kell kusamono

A legtöbb bonsai, ha kiállításra kerül önmagában kevésnek bizonyul a méltó megjelenésre. Szükséges mellé helyezni kusamono növényt vagy suisekit - de legalább egy korrekt tenapi figurát. Emellett van pár szabály és elvárás aminek teljesülnie kell. Ilyen például az, hogy a fenyő bonsainak mázatlan tálban kell lennie. Nos, ezek közül itt semmi sem teljesül. Ha sosem láttunk volna ilyet, most csóválnánk a fejünket és azt gondolnánk, ez valami deviáns összeültetés, vagy valami amatőr próbálkozás. De ahhoz meg túl jó a Pinus parviflora shohin a kő tetején és az aljnövényzet túlságosan unikális. Szóval... akkor miről is van itt szó? Nem másról, mint arról, hogy a komponálás teljesen szándékos volt és az örökzöld fenyő bonsai alatt található növényzetre direkt tereltük a hangsúlyt a mázas suiban szerű lapos bonsai tállal. Így egy icipicit szokatlan, de rendkívül kompakt egységet helyezhetünk ki önmagában és ezzel a megjelenéssel érdekesebb figyelmet érdemelhet ki egy a bonsai mellé kihelyezett hangsúlyozó elem. A dolog egyik tanúlsága, hogy ha kellő igényességgel kerülünk ki szabályokat, kaphatunk egy új esztétikai élményt, amivel mégsem vagyunk deviánsak - sőt!