Rhododendron indicum, mely kiváló bonsai alapanyag. Az azáleákra jellemző, hogy napos helyen fejlődnek leginkább, de nyáron a legmelegebb napszakban ajánlott árnyékosabb helyet biztosítani számára, ugyanis gyorsan meg tud égni. Virágzáskor törekednünk kell arra, hogy az Azáleát óvjuk az esőtől és a forró szélsőséges napsütéstől, hogy tovább tartsák meg a virágokat, ugyanis a virágok nagyon érzékenyek, mégha élettanilag nem is károsítja a növényt, a látványvilágát tovább tudjuk megőrizni.. Az egészséges, érett Azáleák elviselnek némi fagyot ugyan, de védenünk kell őket a körülbelül -5°C vagy alacsonyabb hőmérséklettől. Az Azáleák vízigényét illetően bonsaiként tartva nem száradhatnak ki, törekednünk kell folyamatosan nedvesen tartani a talajt. Emiatt nagyon gondosan ellenőriznünk kell a közeg nedvességtartalmát. Az átmenetileg túlságosan kiszáradt földlabdát egy tál vízbe kell meríteni, hogy újra alaposan megszívja magát és felszívja a számára szükséges mennyiségű vízet. Az Azáleákról tudni illik, hogy az enyhén savas talajban fejlődnek a legoptimáliabban és a kemény meszes csapvíz nem megfelelő számukra. Átültetéskor használjunk Kanumát aktív szénnel, mely az egyik legideálisabb a Rhodo bonsaiok számára. Az Azálea bonsaihoz használhatunk esővizet vagy keverhetjük az esővizet csapvízzel, esetleg szűrhetjük a csapvizet. Az Azálea azon kevés fafajok egyike, amelyek alapvetően nem csúcsdomináns növények. Ez azt jelenti, hogy az alsó ágak erősebben nőnek, mint a gyengébb csúcsa, ami a természetben cserje formájához vezet. Ezért az ágakat bátrabban a tövénél erősebben metsszük le, mint a tetejét. Az Azálea egyébként nagyon jól bírja az erős metszést, sőt olyan ágakból is hoz új hajtásokat, amelyeken nem marad levél.