Cikkszám: 13381
Állapot: Raktáron
Ulmus parvifolia shohin méret kategóriájú bonsai, közönséges nevén Kínai szil. Nevelését tekintve az ideális hely számára a teljes napsütéses, világos hely. Az egészséges fejlődés érdekében azonban több fényre van szüksége, a közvetlen napfényt is jól viseli, de az extrém szélsőséges forróságot nem. A mérsékelt éghajlaton a téli hónapokban is kint hagyhatjuk a szabadban, amíg az erős fagyok nincsenek jelen. A téli időszakban l...
Ulmus parvifolia shohin méret kategóriájú bonsai, közönséges nevén Kínai szil. Nevelését tekintve az ideális hely számára a teljes napsütéses, világos hely. Az egészséges fejlődés érdekében azonban több fényre van szüksége, a közvetlen napfényt is jól viseli, de az extrém szélsőséges forróságot nem. A mérsékelt éghajlaton a téli hónapokban is kint hagyhatjuk a szabadban, amíg az erős fagyok nincsenek jelen. A téli időszakban legoptimálisabb igazából, ha hűvös, de fagymentes helyiségbe visszük növényünket teleltetni. Teleltetés esetén érdemes természetes takaróanyaggal (pl. mulcs vagy szalma, esetleg levéltakaró) védeni a gyökélabdátt a fagytól. A Kínai szil általában elvisel némi fagyot, de ez attól függ, hogy melyik régióból hozták be. Az Észak-Kínából származó fák sokkal ellenállóbbak a faggyal szemben, mint a déli területekről származó fák. A téli hőmérséklettől függően a Kínai szil vagy ledobja leveleit, vagy tavaszig megtartja, amíg az új hajtások kikelnek. Tanácsos a talajt mindig nedvesen tartani, kerülni a túlöntözést és a pangó vizet. A hosszabb ideig tartó száraz közeg ronthatja a fa egészségét is, ezért fokozott figyelmet igényel. Télen a nyugalmi időszakban nem igazán van szükség tápanyag utánpótlásra, de a növekedési időszakban remekül működik a szilárd szerves trágya és a jól kiegyensúlyozott folyékony műtrágya kombinációja (Biogold takarmánykocka és/vagy Bio-Green folyékony tápoldat). A fa metszéssel is nevelhető, nem csak drótozással és néhány éven belül látványos shohin bonsaiként díszitheti kertünket vagy teraszunkat.
Fiatal fák esetében a kéreg kissé puhább, tele van hézagokkal, repedésekkel. Emiatt nagyon könnyen megtelepednek rajta a mohák, ezért érdemes leszedni a kéregről. Ha a mohákat sokáig fent hagyják, magukhoz vonzzák a nedvességet, és fennáll annak a veszélye, hogy a kéreg elkorhad. Vagy ami még rosszabb, maga a fa légrétege új gyökereket ereszt ki magából igencsak kényelmetlen helyeken is.